A legtöbb weboldal tulajdonos él valamilyen ingyenes vagy fizetős weblap elemző szolgáltatással. És miért ne tenné – a szolgáltatások rendkívül sokszínűek. A legtöbb felhasználónak azonban a statisztikák kiértékelése nem szolgál mást, minthogy az alig növekedő látogatószámot időről időre táblázatba foglalják és azokat a potenciális hirdetőket elé tárják.
Az analitikai szolgáltatások azonban – amennyiben megfelelően alkalmazzák őket – sokkal többet nyújthatnak. Marketing eszközként, hiba ellenőrzőként, használhatósági eszközként, ROI kalkulátorként, e-kereskedelmi tracker-ként, hirdetési eszközként is szolgálhatnak – és a lista nem teljes.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogyan hozhatunk ki minél többet weblap-statisztikánkból.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik!
Először is, ha nincs analizáló szoftver telepítve oldalunkra, sürgően pótoljuk a mulasztást, mielőtt tovább mennénk.
Én személy szerint a Google Analytics-et használom, amely egy széles körben elterjedt, nagyon hasznos funkciókat tartalmazó csomag, amely ráadásul ingyenes.
Ha azonban inkább más megoldást választanánk, bátran böngésszünk az itt található listából.
10 Promising Free Web Analytics Tools
A Bounce Rate az egyik legfontosabb tényező. A magas visszafordulási arány súlyos problémákat jelezhet – lapunk tartalma nem elég figyelemfelkeltő, nem megfelelőek a call to action elemek és nem készteti hosszabb maradásra a látogatót.
A Bounce Rate ugyanis azt mutatja, hogy hány ember hagyja el az oldalt megnyitás utána anélkül, hogy további hivatkozásokra kattintana rajta. Az adat számszerű megjelenítése a látogatószámláló.
Ez a szám ugyan valóban erősen függ a látogatók ízlésétől, keresési szándékaitól, hiszen lehet, hogy véletlenül tévedtek oldalunkra, vagy egy kereső eredmény adott ki minket, és miután ránk kattintottak, kiderül hogy nem pont azt az információt keresik, amit lapunk nyújt. Ez így rendben is van, és amennyiben nem csalunk – és miért tennénk – teljesen biztos, hogy visszafordulási arányunk soha nem lesz 0%.
A magas Bounce Rate okozói lehetnek:
A fentieket és a egyéni visszafordulási arányunkat valamint hivatkozó oldalak rátáit összehasonlítva igen hasznos következtetéseket vonhatunk le.
Az alacsony visszafordulási arány annak jele, hogy az oldal olyan információkat tartalmaz, amely sok embert érdekel, illetve hogy valamilyen egyéb módon, pl. kapcsolódó hivatkozásokkal, ingyenes termék kipróbálási lehetőséggel már a beérkező oldalon fenn tudja tartani a látogató érdeklődését.
A Bounce Rate emelkedése azonban koránt sem jelenti egy weboldal végét. Egy blognak pl. lehet magas visszafordulási aránya, hiszen rengeteg kattintás RSS-en keresztül történik, és miután a látogató elolvassa az aktuális információt, elhagyja az oldalt.
Az e-kereskedelmi oldalaknak viszont egyértelmű céljuk az alacsony visszafordulási arány megtartása, hiszen érdekük, hogy a látogató minél több termékükre kattintson, minél több időt töltsön el az oldalon, és persze előbb utóbb vásároljon is.
Azzal érdemes tehát kezdeni, hogy megállapítsuk, nekünk mire van szükségünk. A kereskedelmi honlapok esetében a „piackutatás” nem egyszerű feladat, hiszen üzleti titkait minden cég őrzi, a webdesign területén azonban könnyebb informálódni – ne féljünk tehát érdeklődni.
Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a 30% körüli ráta a megfelelő, 50% felett azonban bőven van mit javítani.
Ha azonban olyan blogot működtetünk, amelyre közösségi site-okon keresztül érkeznek az emberek, akik elolvassák a tartalmat és nem navigálnak tovább, az optimális ráta 60%. 70-80% is még elfogadható, 80% felett viszont már érdemes elgondolkodni, mit lehetne javítani az oldalon.
Az A/B teszt a legjobb mód annak ellenőrzésére, hogy weblapunk design-ja jól szolgálja-e a Bounce Rate csökkentést. Az eredmény azonnal látszik a látogató konverzión.
A Bounce Rate utáni legfontosabb adat a konverziós ráta, ami azt jelzi, hányan kattintanak céloldalainkra.
Amennyiben oldalunk egy konkrét céllal készült, figyelemmel kell kísérnünk, a látogatók hány százaléka cselekszik szándékunk szerint.
Kereskedelmi oldalaknál ez általában egy befejezett vásárlást, közösségi oldalakon (Twitter, Facebook) befejezett regisztrációt, üzleti oldalak esetében pedig egy szerződés megkötését jelenti.
A konverziós ráta tehát azt a számot jelöli, hogy látogatóink hány százaléka halad ténylegesen végig az általun kívánt folyamaton.
A konverziós ráta általában megjelentősen alacsony. Egy kereskedelmi oldalnál a 3%-os ráta már igen jó eredménynek számít. Így igaz, az új látogatóknak csupán a 3%-a viszi végig a vásárlást.
Ha a céloldalig egyértelmű út vezet (meghatározott számú klikkelés) könnyen beazonosíthatjuk a hibát oldalunkban, hiszen megnézhetjük, látogatóink melyik szakasz után hagynak fel célunk teljesítésével. Így igen egyszerű lokalizálnunk a hibát – pl. egy túl bonyolult adatlap kitöltése hamar elveheti a kedvet a vásárlás folytatásától.
Előfordulhat azonban, hogy nincs ilyen egyértelmű út a céloldalig. Ilyenkor azt érdemes figyelni, hogy látogatóink milyen oldalakról jutnak el céloldalunkra. Ha egyik oldalról többen kattintanak rá, mint egy másikról, hasonlítsuk össze a két oldalt, hogy rájöjjünk, mi okozhatja a különbséget. Próbáljunk megoldást találni, majd A/B teszteljük azt. Ha nem sikerült eltalálni, ismételjük, amíg nem érjük el a kívánt eredményt.
Ha megállapítottuk látogatóink mitől hagyják, és nem hagyják el oldalunkat, rendbe tettük call to action funkcióinkat, arra kell figyelmünket fordítani, hogy a célfeladat befejezése után elnavigálnak az oldalról, vagy maradnak böngészni. Érdemes látogatóinkat oldalunkon tartani, hiszen így további potenciális lehetőségeket szerzünk (pl upselling).
Első ránézésre a céloldal és a beérkező oldal statisztikái meglehetősen egyformának tűnhetnek, a számunkra lényeges információk azonban igen különböznek.
Nézzünk példának egy hipotetikus honlapot: Kovács úr online festék boltját.
A konverziós lapjai nyilván valóan befejezett checkout oldalak (ahol még természetesen upselling-re törekszik).
A céloldalai azonban a termékismertető oldalak. A legtöbb honlap esetében könnyű megállapítani, mi legyen a céloldalak tartalma. Egy blognak a postok, egy vállalat honlapjának a céggel kapcsolatos információk.
A legtöbb esetben ezek az oldalak jelentik az első lépést célunk eléréséhez – egy termék megismerése az első lépés annak megvásárlásához, egy szolgáltatás megismerése pedig az első lépés annak megrendeléséhez.
Annak érdekében, hogy Kovács úr sikeresen konverzálja oldalának látogatóit a befejezett checkout felé, termékeit vonzóvá kell tennie vásárlói számára.
Azt minden esetre ki tudjuk deríteni, hányan látogatnak el oldalunkra, és hogy teljesítik-e célunkat. A kérdés az: akik nem, miért nem?
Könnyű belátni, hogy egy jól szempontok alapján dolgozó szűrő hogyan lehet segítségünkre oldalunk fejlesztése szempontjából.
A keresési szokásokat nagyon kevés ember követi nyomon, és még kevesebben tulajdonítanak neki jelentőséget. Azonban ez az egyik leghasznosabb mutatója annak, hogy oldalunk látogatóinak mire van pontosan szüksége.
Vessünk ismét egy pillantást Kovács úr online festék boltjára. Óriási választékban találhatók meg nála a legkülönbözőbb festékek, a kereső analízis azonban azt mutatja, hogy rengetegen keresnek bordó festéket, amiből viszont nincs neki raktáron.
Ésszerűnek tűnne készletet fenntartani bordó festékből, vagy legalábbis alternatívát kínálni helyette.
A kereső analízis második lépcsője megállapítani mit csinálnak az emberek a keresés befejeztével.
Alább erre találunk néhány forgatókönyvet:
Nálunk megtalálják, amit kerestek.
Amennyiben keresés után megtalálják amit szerettek volna, és oldalunkon maradnak, minden rendben, elértük célunkat.
Ha nem, minden bizonnyal problémák vannak oldalunk keresőjével. Vagy nem a keresett információt tárja látogatónk elé, vagy nem hasznosan, könnyen érthetően teszi azt.
Keresnek, és nem találnak.
Sokan talán úgy gondolnák, hogy mivel ezek a látogatók nem találták meg, amit kerestek, nyilván nem azt áruljuk, amire szükségük van. Mi viszont nem tartozunk azok közé, akik így gondolkodnak, nem igaz?
Ha Kovács úr festékboltjában valaki yacht után kutat, nyilvánvalóan rossz helyen jár. Ha azonban bordó festéket keres és nekünk épp nincs, mindenképp célszerű helyette alternatívát kínálni.
Az „Erre gondolt?” funkció az Amazonon és a Google-ban pontosan ezt a célt hívatott szolgálni. Az Amazon keresésünk tárgyához kapcsolódó találatokat és termékeket jelenít meg, hogy az oldalon tartsanak minket.
Egyszerűen megfogalmazva a kereső a legbiztosabb forrás annak megállapítására, hogy potenciális vásárlóinknak mire van pontosan szükségük. Ki engedhetné meg magának ennek az információnak a figyelmen kívül hagyását, nem?
Rengetek időt és pénzt fordítanak vállalkozások online hirdetésre és link építésre. Hatásfokuk tesztelésének legegyszerűbb módja, ha megvizsgáljuk, honnan érkeznek a látogatók az oldalra.
A bloggerek pl. rengeteg időt töltenek el mások blogján, kommentelnek és közösségi oldalakon osztják meg az általuk arra érdemesnek vélt tartalmakat. Ezért érdemes vizsgálni, oldalunk mely részére érkezik a legtöbb látogató, hogy oda összpontosítsuk erőfeszítéseinket.
Egy megfelelően testre szabott analitika-fiók egy e-kereskedelmi tracking és adwords fiókkal karöltve közvetlen és azonnali visszacsatolást tesz lehetővé személyre szabott adwords kampányunkról – roppant hasznos eszköz, ha PPC hirdetéssel dolgozunk.
Hogy mindenez információk követése könnyebbé tegye életünket, megfelelően testre kell szabnunk analitikai fiókunkat: szűrőinket, kereső tracking-ünket, e-kereskedelem tracking-ünket, kulcsszó tracking-ünket különös gonddal és odafigyeléssel állítsuk be.
Oszd meg velünk tapasztalataidat, gondolataidat egy kommentben.
Szólj hozzá!